Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv
Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Új Magyarország Fejlesztési Terv

Az AKG-ról

Mi az agrár-környezetgazdálkodás (AKG) célja?

  • a vidéki területek fenntartható fejlődésének elősegítése;
  • a környezet állapotának megőrzése és javítása;
  • a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése;
  • a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló környezettudatos gazdálkodás erősítése;
  • a fenntartható tájhasználat kialakítása;
  • a minőségi termékek előállításának segítése;
  • az élelmiszerbiztonság fokozása;
  • a környezetkímélő gazdálkodás szellemiségének elterjesztése;
  • a gazdálkodók jövedelembiztonságának elősegítése.

 

Mit kell tudni AKG támogatásokról általában?

Az ÚMVP keretén belül megvalósuló AKG intézkedés a korábbihoz (Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási intézkedéséhez) képest magasabb szintű, kiemelten a minőség irányába továbbfejlesztett célprogramokat foglal magában.
Az intézkedés keretében önkéntes alapon öt évig, a környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetében tíz évig AKG kötelezettségeket vállaló mezőgazdasági termelők és egyéb földhasználók (pl.: természetvédelmi hasznosítást végző közhasznú társaságok, nemzeti park igazgatóságok valamint nonprofit tevékenységet végző szervezetek) támogathatóak.
Az intézkedésben meghatározott előírások teljesítéséért járó kifizetés terület, azaz hektár alapú vissza nem térítendő támogatás.
Az előírások előre meghatározott csomagokban – azaz célprogramonként vállalhatóak.
A támogatás az előírások teljesítésével összefüggő többlet költségeket és elmaradt bevétel/jövedelem ellentételezését szolgálja. A támogatás igénybevételéhez a célprogram előírásait be kell tartani, azok nem alanyi jogon járnak.

Milyen további támogatások igényelhetők még az AKG-ban részt vevő területekre?

Az AKG kifizetés nem zárja ki, hogy egyidejűleg ugyanazon területre az alábbi területalapú támogatások is igényelhetők legyenek, amennyiben a kérelmező a jogosultsági feltételeknek megfelel:

  • az EMGA-ból finanszírozott adott évi egységes területalapú támogatás;
  • az EMGA-ból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó adott évi kiegészítő nemzeti támogatás;
  • az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatása;
  • az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatása.

 

Hogyan épül fel a célprogramok rendszere?

A korábban az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés részét képező őshonos állattartással kapcsolatos támogatások külön intézkedés keretében, külön támogatási jogszabály alapján lesznek igényelhetők.
A korábbi AKG célprogramokhoz képest egyes célprogramok megszűntek, más célprogramok viszont új elemként jelennek meg.

  • Nem lesz alapszintű szántóföldi célprogram, méhlegelő célú növénytermesztés célprogram, gyepgazdálkodás haris élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram valamint az extenzív halastavak fenntartása célprogram.
  • Új elemként szerepelnek ugyanakkor a szélerózió elleni és a vízerózió elleni célprogramok, a szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram, a szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, valamint a hagyományos gyümölcstermesztés célprogram.

 

Milyen célprogramok segítik az AKG célokat?

Az AKG intézkedés közvetlenül és közvetve is több cél megvalósítását támogatja. A legfontosabb célok alapján az alábbi kategóriák határozhatók meg.

  • Talajvédelmi célok teljesülését szolgálják az erózió elleni szántóföldi célprogramok valamint a gyeptelepítési célprogramok;
  • Természetvédelmi célokhoz járulnak hozzá a zonális természetvédelmi célprogramok valamint a vizes élőhelyekhez kapcsolódó célprogramok;
  • Élelmiszerbiztonsági célokat szolgálnak mind a vegyszermentes gazdálkodáson alapuló ökológiai gazdálkodási célprogramok, mind a környezetkímélő növényvédő szereket alkalmazó integrált gazdálkodási célprogramok is, kiemelten az ültetvényes gazdálkodás, mely termékek (gyümölcsök és szőlő) közvetlenül is eljuthatnak a fogyasztó asztalához;
  • Az állattartás támogatásához járul hozzá valamennyi gyepgazdálkodási célprogram;
  • Tájgazdálkodási és földhasználatváltási célt szolgál a tanyás gazdálkodási célprogram valamint a környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram.

 

Melyek azok a feltételek, amelyeket a gazdaság teljes területén kell betartani?



a teljes támogatási időszak alatt a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó előírások részét képező:
  • HMKÁ előírások;
  • a külön jogszabályokban meghatározott JFGK-k betartása;
  • a teljes támogatási időszak alatt a tápanyag-gazdálkodásra és a növényvédő szer használatra vonatkozó, a támogatási rendeletben meghatározott minimumkövetelmények betartása;
  • gazdálkodási napló vezetése.

 

Milyen kötelezettségeket, előírásokat kell betartani a program során?

A gazdálkodónak először is a teljes támogatási időszak alatt be kell tartania
a) a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó előírásokat (HMKÁ és JFGK előírások összessége);
b) a tápanyag-gazdálkodásra valamint a növényvédő szer használatra vonatkozó minimumkövetelményeket;
c) az egyes célprogramokra vonatkozó előírásokat.
Az a) és b) pontban szereplő előírásokat a gazdaság teljes területén be kell tartani, míg a c) pontban szereplő célprogram-előírásokat értelemszerűen csak a célprogramba bevitt területen.

 


Milyen kapcsolat van az AKG és a nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatása között?
 

Az ÚMVP keretei között lehetőség van nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatására. Ezek olyan beruházások, melyeknek közvetlen gazdasági eredménye nincs, de hozzájárulnak a vidéki táj megőrzéséhez, a növény- és állatvilág fajgazdagságának növeléséhez, valamint az önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási előírások betartásának és teljesítésének elősegítéséhez is. Támogatást az AKG intézkedésben résztvevő, illetve a Natura 2000 területeken gazdálkodók vehetik igénybe sövénytelepítésre, mezővédő fásításra, füves mezsgye létesítésére, ültetvények sorközgyepesítésére, rovarteleltető bakhát létesítésére, gyeptelepítésre, természetes alapanyagú kerítések kialakítására és madárvédelmi berendezések telepítésére. Bármely ültetvény esetén igényelhető támogatás az ültetvény sorközgyepesítésére.
Ha a nem termelő mezőgazdasági beruházások intézkedés keretében a gazdálkodó sövényt vagy mezővédő fásítást vagy füves mezsgyét létesít, a beruházás területének agrár-környezetgazdálkodási támogatásra való jogosultsága a beruházás megkezdésének gazdálkodási évétől megszűnik, de visszafizetni az arra a területre jutó összeget nem kell.
Tehát a nem termelő beruházások támogatása jogcím igénybevételének bizonyos feltétele, hogy a támogatást igénylő részt vegyen az AKG intézkedésben. Ezekben az esetekben a nem termelő beruházás támogatása csak akkor lesz jóváhagyható, ha a beruházással érintett terület AKG programban részt vesz. Továbbá, az AKG környezetvédelmi célú, illetve természetvédelmi gyeptelepítés célprogramjai esetében csak azok a gazdálkodók jogosultak támogatásra, akik a gyeptelepítést a nem termelő mezőgazdasági beruházások intézkedés keretein belül – vagy az agrár-erdészeti rendszerek intézkedés keretén belül – valósítják meg.

Mivel ilyen szoros kapcsolat van a két intézkedés között, a támogatási kérelmek benyújtása és értékelése párhuzamosan történik.
Ezért a nem termelő mezőgazdasági beruházások esetében is június 1. és június 30. között lehet benyújtani a támogatási kérelmeket.

Milyen kapcsolat van az AKG és az agrár-erdészeti rendszerek támogatása között?


A szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport és a gyepgazdálkodási célprogram csoport célprogramjai esetén a támogatásra jogosult a támogatott területét a megkezdett gazdálkodási év végével az agrár-erdészeti rendszerek létrehozása intézkedésbe bevonhatja. Amennyiben gyepgazdálkodási célprogramon belüli terület kerül bevonásra, úgy a terület támogatásra való jogosultsága megmarad.
Amennyiben a gazdálkodó az agrár-erdészeti rendszerekbe bevont területén a fásítást illetve a gyepesítést adott gazdálkodási évben nem kezdi meg, azonban az adott célprogram keretében vállalt kötelezettségeit teljesíti, úgy az adott gazdálkodási évre vonatkozóan jogosult az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra.

Milyen kapcsolat van az AKG és a mezőgazdasági területek erdősítése támogatása között?


A támogatásra jogosult az AKG célprogram keretében a támogatott területét a megkezdett gazdálkodási év befejeztével mezőgazdasági erdősítési intézkedésbe bevonhatja.
Az erdősített terület agrár-környezetgazdálkodási támogatásra való jogosultsága az erdőtelepítés megkezdésének gazdálkodási évétől megszűnik, de a gazdálkodót támogatás-visszafizetési kötelezettség nem terheli.
Amennyiben a gazdálkodó a mezőgazdasági erdősítési intézkedésbe bevont területén
az erdőtelepítést az adott gazdálkodási évben nem kezdi meg, azonban az adott célprogram keretében vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az adott gazdálkodási évre vonatkozóan továbbra is jogosult az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra.